Mire elég néhány perc?

“3 perc múlva vált a jelzőlámpa. 5 perc múlva indulnom kell. 10 perc múlva jön a busz. 27 perc múlva kezdődik a találkozóm, addig már nem kezdek hozzá semmihez.”
Mi a közös ezekben a helyzetekben? Az, hogy valószínűleg 3-5-10 percig állsz és az okostelefont nyomkodod. Unottan görgeted az ismerőseid fotóit, a vicces képeket és visszaírsz chaten a haveroknak. Gondolkodtál már rajta, hogy egy hónapban vagy évben mennyi szabadidőt vesztegetsz el ezekben a rövid “holtidőkben”.

Holtidő. Én így hívom azokat a helyzeteket, amikor – látszólag – arra vagy ítélve, hogy várj. Nem tudsz csinálni semmit és csak vársz, vársz és vársz valakire vagy valamire hosszú perceken keresztül. De ennek nem kell így lennie.

A mindennapjaink része, hogy nem működhet minden gördülékenyen és azonnal, emiatt pedig kialakulnak ezek a néhány perces szabad időszakok, amikor az értékes életünk úgy telik, hogy nem tudunk semmi értelmes dologgal foglalkozni.

Legalábbis, azt gondolod, hogy ennyi idő alatt már felesleges elkezdeni bármit…és nem is teszel semmit. Blokkolod saját magad.

Mire elég 3 perc?

Érdekesség, hogy a legtöbb “holtidőben” pusztán azért nem csinálsz semmit, mert abban a helyzetben nem ez a megszokott. Például a buszmegállóban van 3 perced a járat érkezéséig. Amikor ott állsz a sok unott fejű ember között, akkor egy örökkévalóságnak érzed az időt, igaz? Állsz, várod a buszt és körülötted mindenki ezt csinálja. Idősebbek nézelődnek, fiatalok pedig szemmel láthatóan olyan üzenetekre válaszolgatnak, amelyek semmiféle reakciót nem váltanak ki belőlük. Fluff talk…időtöltés. 

Most próbálj meg másként hozzáállni. Gondolj bele….mit tehetsz meg 3 perc alatt?
Adok néhány tippet:

– Megtanulhatsz 10 új szót egy válaszottt idegennyelven.
– Elolvashatsz fél oldalt a kedvenc könyvedből.
– 1 új cikket olvashatsz el az újságodból.
– Elvégezhetsz néhány gyors fejszámolást, amivel pörgetheted az agyad.
– Megcsinálhatsz 1 Duolingo leckét a mobilodon.
– Megírhatsz egy emailt, amit az irodában írnál meg egyébként.
– Összeírhatod a napi teendőidet.
– Elolvashatsz egy bejegyzést online a kedvenc hobbidról.
– Megoldhatsz egy gyakorlófeladatot a témában, amit éppen tanulsz.
– ***Ide helyettesíts be valami részfeladatot a kedvenc elfoglaltságodból vagy tanulnivalódból***

Egy nap legalább 5-6 ilyen háromperces holttér van mindenki életében. Most fogd meg a fenti mondatokból azt/azokat, amelyek a legjobban jellemzőek Rád és szorozd meg 6-tal. Majd szorozd meg 30-cal. Megvan? Nos, egy hónapban pontosan ennyivel több dolgot végezhetnél el/tanulhatnál meg ezekben az üresjáratokban ahelyett, hogy céltalanul nyomkodod a mobilodat vagy nézed a szemközti házak falát. Ez rengeteg idő!

Mire elég 5 perc?

Ha van 5 perced, akkor a fenti részfeladatokra még több időd jut. Amikor nyelvvizsgára készültem és vártam az átszállást a buszon, akkor leültem egy padra és elővettem a tankönyvet, hogy haladjak az anyaggal. Azt gondolod, hogy 5 perc kevés idő? Naponta szintén van 5-6 alkalommal öt perced…ez már 30 perc egy nap. 

Mire elég 30 perc?

Volt egy barátom, akinek találkozója volt.
8:40 volt az órán, neki 9:15-kor indulnia kellett…mivel vizsgaidőszak volt, így szorított az idő. Ennek ellenére úgy döntött, hogy abban a “néhány” percben már nem ül le tanulni, mert “mire ráhangolódik”, adddigra indulhat is. 
Mindennap elpocsékolt 5*3 percet, 5*5 percet és mellette napi legalább 1*30 percet.

Tömegközlekedéssel átlagosan 10-40 percet utazom távolságtól és csúcsidőtől függően. Ezt az időt tölthetem azzal, hogy bambulok kifelé az ablakon, kerülve a szemkontaktust mindenkivel. Vagy tölthetem hasznosan…azért ne vegyek elő bármit, mert ez egy busz? Egy helyijárat? Távolságin általános a látványa a könyveknek és laptopoknak, pedig az út ott sem mindig tart tovább. Helyijáraton miért ne olvasnék vagy dolgoznék?

Első barátomnak akárhogyan számolok, naponta 1 óra és 10 perce telt el azzal, hogy “várta az alkalmat”. Várta, hogy megérkezzen a busz, elérkezzen az indulás ideje, odaérjen a sorban az ügyintézőhöz, átváltson a lámpa. Aki egyszer azt mondja, hogy 35 perc “mindjárt itt van”…nyugodj meg, máskor is ezt fogja mondani.

Nem tűnik egy kicsit soknak? Szerintem ez nagyon sok! Másfél órás átlaggal számolva egy hónapban 1 napot és 5 órát vársz. Egy. Teljes. Napot. Vársz. 

Mennyi elvesztegetett időd van évente?

Ez évente 2 hét. Az életedből minden évben az első 2 hetet 0-24ben azzal töltöd, hogy bámulsz ki a fejedből és unottan görgeted az üzenőfalat vagy még ennyit sem. Csak bámulsz ki a fejedből. Hagyok időt. Érezd át a felismerést, ami engem is arconcsapott sok-sok évvel ezelőtt. 

Azóta nincs ilyen gondom. Ha lefagy a kezem vagy esernyő nélkül állok az esőben, akkor nem marad más…audiobook, podcast vagy bambulás. Ha viszont a fenti hátráltató tényezők nem állnak fenn, akkor előveszem a könyvem, a notebookot, a mobilt és naponta +3 vagy akár +30 percet szánok magamra.

Próbáld ki!

Szerintem érdemes átgondolnod, hogy mennyi időt töltesz a semmivel, s mit tehetnél helyette ezekben a percekben? Mennyivel lenne egyszerűbb az életed, hogy 5-6 részre tagoltan megtanulnál valamit, így azzal már nem kell otthon foglalkoznod munka/iskola után?

Én nem bántam meg. Sokszor már azon gondolkodom, hogy séta közben – ami elég passzív tevékenység, hiszen nem kell hozzá tudatos agymunka – hogyan lehetnék hatékonyabb úgy, hogy közben figyelhessem az utat…de ez már a következő szint.

Tetszett a bejegyzés? Iratkozz fel most a Facebook oldalunkra, hogy soha ne maradj le az újabb cikkekről!

Te másként gondolod? Nekünk számít a véleményed! Írj nekünk a LifeManagement Blog közösségi oldalán!

Táplálkozás & Edzés mesterfokon - LifeManagement blog